Trump budapesti csúcstalálkozót javasolt, de Putyin nem siet a békével
Úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek ezúttal is elég volt csupán felvetnie egy esetleges találkozót Donald Trumppal ahhoz, hogy az orosz érdekek rövid távon teljesüljenek – valódi diplomáciai lépések nélkül. Bár Trump lelkesedett egy budapesti csúcstalálkozó ötletéért, a jelek szerint Moszkva továbbra sem sürgeti az ukrajnai háború lezárását, különösen nem olyan feltételek mellett, amelyek ne a Kreml érdekeit szolgálnák – számol be erről a magyarországi Telex.
A Fehér Ház hivatalosan is megerősítette, hogy nem terveznek találkozót Putyinnal, az amerikai elnök pedig úgy fogalmazott: nem kíván részt venni „elvesztegetett találkozókon”. Az elutasítás mögött részben az áll, hogy Oroszország továbbra sem mondott le az elfoglalt területekről, és nem hajlandó a jelenlegi frontvonalat tűzszüneti határként elfogadni.
A háttérben komoly diplomáciai egyeztetések zajlottak, például Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között, de a tervezett külügyminiszteri találkozó is elmaradt. Az orosz fél szerint konkrét időpont soha nem volt, de a Trump–Putyin csúcs előkészítése mindenképp döcögős. Az amerikai fél időközben már nem látja indokoltnak a Rubio–Lavrov találkozót sem, ami visszalépés a korábban beharangozott budapesti elnöki csúcshoz képest.
A történet nem új: az orosz vezetés már az augusztusi alaszkai találkozón is hasonló taktikát alkalmazott. Akkor Putyin elérte, hogy Trump háttérbe szorítsa a tűzszüneti törekvéseket, és a „végleges béke” irányába terelje az amerikai álláspontot – mindezt úgy, hogy Moszkva nem tett előzetes engedményeket.
Most újra egy hasonló minta látszik kirajzolódni. Trump ismét megosztó, gyakran ellentmondásos kijelentéseket tesz az ukrajnai háború kapcsán: egyes alkalommal Ukrajnának javasolja a megszállt területekről való lemondást, máskor Oroszországot nevezi veszélyesnek. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatása eredménytelennek bizonyult: nem kapta meg az áhított rakétarendszert, és Trump nyilvánosan is csak halogatta a döntést.
Putyin a csúcstalálkozó lehetőségének felvetésével sikeresen blokkolta a további amerikai fegyverszállításokat – legalábbis ideiglenesen. Az orosz álláspont változatlan: követelik a Donbasz egészét, elutasítják a tűzszünetet, és nem hajlandóak Zelenszkijt legitim tárgyalópartnerként kezelni. Az orosz külügyminiszter szerint a tűzszünet azt jelentené, hogy Ukrajna „nácik kezében” maradna.
Moszkva tehát továbbra is a NATO-bővítést és a nyugati biztonsági garanciákat tartja a konfliktus alapvető okának, nemcsak Ukrajnában, hanem Közép-Európában is.
A diplomáciai patthelyzet közepette a budapesti csúcs, amely Orbán Viktor számára komoly presztízsértékkel bírna, egyre kevésbé tűnik reálisnak. A Fehér Ház ugyanis nem kívánja megismételni az alaszkai esetet, ahol Putyin győztesként távozott – Trump engedmények nélkül is „eredményesnek” nevezte a találkozót.
A helyzet alakulása jól mutatja: Putyin egyelőre szinte kizárólag ígéretekkel és retorikai húzásokkal képes befolyásolni az amerikai politikai döntéshozatalt, miközben a békéről szóló tárgyalások továbbra is csak eszközei maradnak a geopolitikai céljai érvényesítésének.
