Nagybánya díszpolgára lett Balogh Béla nyugalmazott történész-főlevéltáros
Balogh Béla nyugalmazott történész-főlevéltáros, a nagybányai RMDSZ javaslatára, a város díszpolgára lett. Az elismerést igazoló oklevelet Nagybánya alpolgármestere, Pap Zsolt István adta át Balogh Béla feleségének, ugyanis egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen.
Pap Zsolt István méltatta Balogh Bélát, akinek élete és munkássága szorosan összefonódik Nagybánya és környékének közművelődési életével. Több évtizedes levéltárosi tevékenysége során kiemelkedő szerepet játszott a város és a régió történetének feltárásában, közreadásában. Számos korábban ismeretlen, vagy elfeledett történelmi mozzanatot hozott felszínre, és tett közkinccsé, így gazdagítva a helyi és az országos történelmi tudást.
Balogh Béla 1936. február 16-án született Nagytarnán, Szatmár megyében. A szülőfalujában kezdte iskolai tanulmányait, majd családjával Halmiba költözve ott folytatta az elemi iskolát. A középiskolát a Szatmárnémeti Magyar Tanítóképzőben végezte el 1953-ban, majd a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1957-ben.
Egyetemi tanulmányai befejeztével levéltárosként kezdte pályafutását: először a lugosi Állami Levéltár fiókját vezette 1957 és 1969 között. Az 1968-as közigazgatási reformot követően Nagybányára került, ahol a Máramaros Megyei Állami Levéltár főmunkatársa lett. Kutatási területei között a gazdaságtörténet mellett az oktatás- és művelődéstörténet is szerepelt, különösen Nagybánya és a hajdani Szatmár megye történetére összpontosítva. Munkásságának eredményeit számos önálló kötetben és tanulmánykötetben foglalta össze.
Legfontosabb művei közé tartozik A máramarosszigeti református líceum diáksága 1682-1851, a Nagybányai boszorkányperek, A máramarosszigeti református líceum története, 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz, valamint a Halmi község monográfiája. A bányászat és pénzverés történetének kutatásában is kiemelkedőt alkotott, Oszóczki Kálmánnal közösen jegyzett kötete, Bányászat és pénzverés a Gutin alatt, e területet dolgozza fel.
Balogh tanulmányai között találhatóak írások a nagybányai ötvöscéh XV-XVII. századi történetéről, a máramarosszigeti református líceum könyvtáráról, a nagybányai képírókról és a város történetéről. Kutatásainak eredményei nemcsak a helyi lapok, mint például a Bányavidéki Fáklya (később Bányavidéki Új Szó) és a Szatmári Hírlap hasábjain jelentek meg, hanem számos szakmai folyóiratban is publikált, például a Korunk, a Művelődés, az Erdélyi Múzeum, a budapesti Levéltári Szemle, valamint a nagybányai és szatmári múzeumok évkönyveiben is közölték írásait.
Munkássága elismeréseként 2022-ben elnyerte a levéltárosoknak adományozható legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Pauler Gyula-díjat.
