Pintér Zsolt: azért dolgozunk, hogy 2024-ben megerősödjön és identitására büszke legyen a máramarosi magyarság – INTERJÚ
Egyik nyilatkozatában arról beszélt, hogy a 2021-es tisztújítás óta eltelt két év volt az összerázó időszak az RMDSZ Máramaros megyei szervezetében és azt követi a konszolidáció időszaka. Hogyan látja, minden a tervek szerint halad?
Igen, egy kétéves hajrán van túl az RMDSZ Máramaros megyei szervezete, és a következő időszak pedig egy még nagyobb hajrát, versenyfutást fog hozni. Két év kellett, hogy feltérképezzük a megye magyar közösségét, kisközösségeit, hogy újrafogalmazzuk a célokat és elkezdjük érdemben a munkát, és fel is mutassunk eredményeket – emiatt mondtam, ez volt az átmeneti időszak, most pedig jön a konszolidációs periódus, amikor remélhetőleg munkánk által a közösség megerősödik.
Idén még több közösségi program zajlott és zajlik, mint eddig. Ugyanakkor túl vagyunk egy sikeres kampányon, a Közösségért kormányzunk két hónapos konzultáción, amelyben ismertettük az RMDSZ kormányzati tevékenységét, ugyanakkor meghallgattuk a magyarok gondjait, észrevételeit, javaslatait. Most pedig koncentrálunk tovább a szervezetek építésére, tervezünk új helyi szervezeteket létrehozni, kisebb kampányokat, illetve román nyelvű kommunikációs kampányt indítani, és sok más helyi és megyei projektet végigvinni. Igazából pótolnunk kell sokévi mulasztást, most pedig ezerrel hajtani, hogy 2024-ben a magyar közösség az érdekképviseletén keresztül is megerősödjön és identitására büszkébb legyen.
Mennyire sikerült eddig a vállalt dolgokat megvalósítani?
Amint az RMDSZ áprilisi kongresszusán is elmondtam, folyamatosan újrafogalmazzuk terveinket, minden nap új és új ötletek, feladatokat fogalmazunk meg. Ha év elején van 100 terv, év közepére biztos 150 lesz belőle, lehet másnap már 200. Emiatt szerintem mindig túlteljesítjük magunkat (persze nem minden sikerül és vannak adóságaink), de ez a jó, ez a helyes irány. Persze nagyon nagy higgadtság és alázat is kell, hiszen, könnyen el lehet menni rossz irányba is. De a lelkes csapat, a közösség tagjai vigyáznak erre. Az az egyik legfontosabb megvalósítás, hogy nem csak egy szűk kör dolgozik, a körhöz csatlakoznak külsősök, beveszünk olyanokat is egy-egy projektbe, akik eddig szkeptikusok voltak az RMDSZ-el szemben, vagy egyáltalán nem is akartak hallani az érdekképviseletről. Szakmai körükben is gondolkozunk és próbálunk a közösség minden rétegével együtt dolgozni, hiszen az is a feladatunk, hogy megfelelő társadalmi beágyazottsággal rendelkezzünk, mindezt pedig a közösség javára használjuk.
Milyen visszajelzések érkeznek a közösség részéről? Mindenki elégedett, vagy vannak kritikus hangok is?
A visszajelzések inkább pozitívak, főleg olyan helyeken, ahol eddig nem történt semmi. De nagyvárosban is értékelik törekvéseinket, és megerősítenek minket, hogy így kell csinálni és jó az irány. Persze van negatív kritika is, de ez normális, ha nem lenne, akkor lenne a baj. Törekszünk arra, hogy sokat tárgyaljunk a közösséggel, a sok kommunikáción kívül, amely néha lehet sok, de az az elvünk, ha dolgozunk, akkor mondjuk azt el, több lakossági fórumon vagyunk túl, a Közösségért kormányzunk kampány alatt is sokat beszéltünk a közösség tagjaival, de a székházunkon keresztül is sok emberrel tudjuk tartani a kapcsolatot. A tervünk az, hogy olyan kapcsolattartói hálózatot alakítsunk ki, amelyen keresztül remélhetőleg minden 4 évben egyszer elérjünk mindenkihez, lehetőleg nem kampányban, vagy nem csak kampányban.
Nyilván tagadhatatlan az is, hogy az RMDSZ-nek a kormányból való kiszorítása komolyan akadályozza a tervek előrehaladását Máramarosban. Gondolunk itt a fejlesztési tervekre. Van B terv szükség esetére?
A több mint egymilliós erdélyi magyarságot szerintem egyformán negatívan érte a kormányból való kiszorítás, így a máramarosi magyarokat is. A lényeg, hogy ebből a két és fél éves sikertörténetből egyenes gerinccel és felemelt fővel távoztunk. A 2020-ban vállalt kormányzás most véget ér, de nem azért, mert rosszul teljesítettünk volna, hanem mert kormányzati partnereinket a politikai zsákmányszerzés mozgatta. Ebben sosem voltunk, most sem lehetünk partnerei senkinek! Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 33 évben ez a két és fél év volt a legsikeresebb, hiszen felkészült szakpolitikusok vezették az érintett tárcákat és persze rengeteg lehetőség is adódott. Rengeteg eredményről tudunk beszámolni, ezeket folyamatosan közöltük a Facebookon, újságban. A kormányzás, akárcsak a munka az önkormányzatokban és a parlamentben, mindig eszköz, és sosem a cél. A cél az, hogy jobbá tegyük a romániai magyarok hétköznapjait: folytassuk a családok és a nyugdíjasok támogatását, Erdély építését, a helyi közösségeink megerősítését.
A kormányválság kihatással van-e a megyei szervezet politikájára, főleg, ami a megyében létező más pártokkal való kapcsolatokat, egyezségeket illeti?
Hazudnák, ha azt mondanám, hogy nincs hatással, van, és főleg lesz még hatás. De két dolgot megtanultunk: egyrészt nem hagyjuk magunkat megalázni, nem lehet velünk bármit megtenni, másrészt nem zárunk be minden kaput, hiszen nekünk mind Erdély, mind megyei szinten az együttműködés elkerülhetetlen.
Ha már ide kanyarodtunk, hadd beszéljünk a kürtőskalács botrányról is kicsit, ami szintén kihatással volt/van a megyén belüli, de főleg a nagybányai etnikumközi kapcsolatokra is. Catalin Cherecheș polgármester látszólag megoldottnak tekinti az ügyet. Vagy ez csak a kívülállóknak tűnik így?
Kihatással volt, egy kellemetlen történet de Pap Zsolt alpolgármester és a szervezet kiállása miatt helyt álltunk, kiálltunk jogaink mellett, még akkor is ha ez veszélyeztette az alpolgármester székét és a nagybányai RMDSZ helyi terveit. Mindez már szinte a múlt, azóta enyhült a helyzet, a kapcsolat is. Etnikumközi vonzata szerintem nem volt, mert egy felfújt ügy volt, a nagybányai polgár pedig nem ostoba, és nem vette be a maszlagot. Azt még el kell mondani, hogy sok román állt mellénk, állást foglaltak mellettünk, sőt, román politikus kollégák is. Az ügyet mi is lezártnak tekintjük, bár az alpolgármesterünk nem kapta még vissza hivatalos jogköreit, ennek ellenére dolgozik és elvégzi feladatát. Itt azért meg kell említenünk, hogy májusban egy olyan dolog történt Nagybányán, ami más erdélyi nagyvárosban, ahol a magyarság szórványban él, nehezen képzelhető el, a főtéren öt magyar, de világpolgár személyiségnek állítottunk sikeres szoborcsoportot, a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szoborcsoportját – amelyhez elengedhetetlen volt a polgármester támogatása.
Mi a helyzet a másik nagyvárosban, Máramarosszigeten?
Máramarossziget külön büszkeség. A helyi RMDSZ nagyon aktív, program programot követ, ott talán még nagyobb űrt kell betölteni, mint Nagybányán. A helyi nőszervezet is nagyon ügyes, példaértékű a tevékenysége. Nagyon jó a viszony és az együttműködés az egyházak, civil szervezetek, iskola és RMDSZ között – és ez a helyes és konstruktív példa.
Politikailag nem olyan jó a helyzet, a városvezetésben konfliktusok vannak, a város nem halad előre, de mi, mint RMDSZ azon dolgozunk, hogy 2024-től hangsúlyosabban tudjunk beleszólni a város vezetésébe.
A mostani körülményeket is figyelembe véve, hogyan terveznek 2024-re? Van már konkrét elképzelés?
Készülünk a nagy és négyszeres megméretkezésre. Elkészítettünk egy munkaanyagot, amely szerint haladjunk a következő másfél évben. Céljaink tiszták, visszajutni a megyei önkormányzatba, ahonnan 2020-ban kiestünk, listát állítani és bejutni legalább még 4-5 helyi önkormányzatba, nyilván, ott, ahol van esély, és nem értjük eddig miért nem volt RMDSZ lista, vagy rég nem volt, ezzel együtt szeretnénk 25%-al növelni a helyi önkormányzati képviselőink számát, akár többel is. Egy másik fő célunk az, hogy egy polgármester helyett három helyen tudjunk nyerni, és végül, de nem utolsó sorban egy olyan RMDSZ-es képviselőt küldjünk Bukarestbe, akire büszkék vagyunk, és akivel együtt lehet folytatni ezt a nagy projektet, azt, amely összességében a megyei magyarság boldogulását, megmaradását célozza meg.
Lejegyezte: T. R.