Winkler Gyula EP képviselővel az energiaválságról

Mindennapi témává vált az energiaválság Európában. Az tagországok mindenikének keresnie kell a megoldásokat. Miközben egyes országok könnyebben, mások nehezebben tudják kezelni az ebből fakadó nehézségeket. Románia állampolgárainak vállára nem kevés teher nehezedik ami ezt illeti.

Az energiaválság okairól, ezzel kapcsolatos kérdésekről és megoldásokról beszélgettünk Winkler Gyula RMDSZ-es Európai Parlamenti képviselővel.

Egyre érezhetőbbé válik az energiaválság Európában. Romániában talán fokozottabb mértékben. A hétköznapok embere Romániában egyre inkább attól fél, hogy miből fogja fizetni a hatalmas méreteket öltő gáz és villanyszámlát. Az energiaválságnak kimondottan csak a háború az oka?

A Romániát, de a teljes Európai Uniót sújtó energiaválságnak összetett okai vannak, elindítója nem az ukrajnai háború volt, azzal csak tovább mélyült a 2021-ben elkezdődött válság. Hogy megértsük a fejleményeket, még egy évvel kell visszalépni. Emlékezzünk vissza, hogy a koronavírus-járvány 2020-ban tulajdonképpen teljes mértékben megállította a nemzetgazdaságok működését, ez az energiafogyasztás előzménytelen csökkentését is eredményezte. Amikor 2021-ben újraindultak a gazdaságok, valójában már elkezdődött az energiaválság. Itthon is már 2021 őszén kezdtek emelkedni az árak, erre rájött a tavalyi piaci liberalizáció is, amelyet Románia évtizedes halogatás után a lehető legrosszabb pillanatban vitt véghez: a háztartási fogyasztók nem igazán értették a folyamatot, nem tudták, mit kell tenniük. Tehát az ukrajnai háború 2022 februárjában egy kibontakozóban levő válságra tevődött rá, elmélyítve azt elsősorban azokban az országokban, amelyek nagy mértékben függenek az orosz energiahordozóktól, de tulajdonképpen az egész Európai Uniót érintette, hiszen az energiahálózatok összekapcsolásából kifolyólag az energiaárak együtt mozognak az egész unióban.

Dolgozik-e az Unió egy megoldáson?

Nemrég hallgattuk meg az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen évértékelő beszédét Strasbourgban, az EP plenáris ülésén. A beszédben fontos helyet kapott az energiaválság kérdése.

Lakossági ártámogatás, a kisvállalkozások fizetésképességének – likviditásának támogatása, a nagy energiacégek számára állami támogatás uniós forrásból, az orosz földgáz-, olaj- és szénimportoknak a csökkentése és az európai energiapiac átalakítása – ezek szerepelnek az uniós megoldáscsomagban, valamint a megújuló energiák, és az alakulóban levő hidrogénpiac támogatása. Az energiapiac struktúrája a legfontosabb kérdés, ebben ma már az EB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az áralakítási mechanizmusokban szét kell választani a villamos energia és a földgáz piaci árát.  Ez 180 fokos fordulatot jelent, hiszen hat hónappal ezelőtt az EB még határozottan ellenezte ezt a megoldást. Szeptember 9-én, az uniós energiaminiszterek találkozóján nem sikerült megegyezni, a hónap végén újabb megegyezés várható, ám a piaci struktúra bonyolult kérdései valószínűleg még több hónapnyi egyeztetést igényelnek.

A nézeteltérések okai könnyen érthetők, ha arra gondolok, hogy 27 tagállamban 27 különböző energiakeverékkel (energiamix) rendelkeznek, széles a skála, az olyan tagállamtól, mint Magyarország, amelynek az orosz energiakitettsége meghaladja a 80 százalékot, egészen Spanyolországig, Portugáliáig vagy Ciprusig, amelyek kitettsége nulla. Románia például 20 százalék körüli. Teljesen egyértelmű, hogy rugalmas megoldás szükséges, amely minden nemzeti érdeket egyformán figyelembe vesz.

Romániának van saját termelésből származó gázkészlete, de főleg villamos energiája. Sokan kétkedve nézik azt, hogy ennek ellenére is egyre drágul az energia ára az országban. A román energiaárak is a háború függvényében alakulnak? Ha nem mivel magyarázható a hatalmas drágulás országunkban?   

Románia az energiafüggőség tekintetében sokkal jobban áll, mint sok más uniós ország, ugyanakkor az európai energiapiacon az árak nagymértékben együtt mozognak. Az országos intézkedések, a rezsicsökkentő tervek költségei hihetetlen módon megemelkedtek az új energiaárak miatt, ezért a nemzetgazdaság ereje függvényében tudnak lépni. Németország például megengedhet magának egy 90 milliárd eurót meghaladó támogatási programot, miközben Románia számára a jelenleg 10 milliárd euróra becsült támogatási szükséglet igencsak megterheli a költségvetést. El kell mondani azt is, hogy a kormány dolgozik a tűzifa árának támogatási rendszerén, ami fontos intézkedés, hiszen, ha kompenzációval és ársapkával támogatjuk a gázfogyasztókat, akkor a méltányosság megköveteli, hogy segítsék a tűzifával fűtőket is. Természetesen ez további terheket ró az állami költségvetésre. Ezért mi, az RMDSZ EP-képviselői azt szorgalmazzuk az Európai Parlamentben, hogy az EU is ki kell vegye a részét ezekből az intézkedésekből, nem hagyhatják csak a tagállamokra.

A válság kihatással van a vállalkozói szférára is. Cégek mennek csődbe, mert képtelenek fizetni a megdrágult számlákat. Munkahelyek szűnnek meg. Azok, akik vállalkoztak volna, félnek attól, hogy kudarcba fullad a vállalkozásuk. Van-e Romániának mentőcsomagja?

A vállalkozások is igen nehéz helyzetbe kerülnek a magas energiaárak miatt, ezért az elmúlt időszakban rengeteg olyan intézkedés született, amely a vállalkozásokat támogatja, például az IMM Invest Plus 2022, a most induló program 4 milliárd eurót szánt a kisvállalkozóknak, de a napokban született meg az az európai bizottsági jóváhagyás is, amely 1,5 milliárd euróval támogatja a nagy energiafogyasztó vállalatokat, pl. acélipar, alumínium ipar, vegyipar. Egy olyan időszakban vagyunk, amikor egymás után nyílnak meg a finanszírozási lehetőségek cégeknek és önkormányzatoknak egyaránt. Megkaptuk az első résztámogatást az országos helyreállítási terv keretében. Beindul az RMDSZ által kidolgozott Anghel Saligny-program is. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalkozók tájékozódjanak, illetve szakmailag megbízható pályázati tanácsadókkal legyenek kapcsolatban, ugyanakkor legyenek naprakészek a céges nyilvántartással, mert ez az egyik előfeltétele a sikeres pályázásnak.

A zöld átállással kapcsolatosan, nem lehetne jobban fokozni a folyamatot? Az állam nem tudja ezt a terhet levenni a lakosság válláról? Pl. tegye könnyebbé a napkollektorokra szóló pályázásokat, növelje a támogatási keretösszeget stb.     

Az EP-ben sorozatosan vitatjuk meg és fogadjuk el azokat a törvényhozási javaslatokat, amelyek a zöld megállapodás (Green Deal) részét képezi. Éles vita alakul ki minden ilyen javaslat kapcsán, az alapvető nézeteltérés oka a következő: az ukrajnai háború következményeit figyelembe véve mi a helyes magatartás, még jobban felgyorsítani a zöld átállást, újabb és újabb vállalkozásokkal terhelve a lakosságot és gazdaságot, vagy pedig megállni egy pillanatra és áttekintve a helyzetet, a méltányos átállás elvét venni figyelembe – ez szerint támogatni kell a kiszolgáltatott helyzetben levő családokat, a leszakadás szélén levő közösségeket. Ez utóbbi az RMDSZ álláspontja: az átállásnak méltányosnak kell lennie, az EU-nak olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek az emberek, a közösségek érdekeit szolgálják és amelyeket a lakosság is támogat.