Futó Edmund: A gondolkodásmód megváltozása a legelső és legfontosabb lépés minden tekintetben (2. rész)
Futó Edmund nagybányai születésű építész. Szakmáját hivatásszerűen és profizmussal végzi. Közel két éve ideiglenesen tölti be Máramarossziget főépítészi szerepét. Megbízatása hamarosan lejár. Ez az idő elegendő volt arra, hogy rálátást nyerjen a városra. Máramarosszigetet gazdag múlttal rendelkező településként látja, aminek véleménye szerint a jövője is lehetne gazdag. Ehhez azonban szerinte széleskörű perspektívaváltásra lenne szükség. Eddigi tapasztalatairól, meglátásáról, Máramarossziget építészetéről és fejlesztési stratégiáról beszélgettünk.
Utóbbi időben azok is hallatták néha a hangjukat, akik a bicikliutak kiépítésének igényével léptek fel. A városvezetés hogyan reagál ezekre az igényekre?
Sajnos a politika kevésbé hajlik erre. Nincs egy konkrét elgondolás ami azt illeti. Lehet, hogy ismeretes ez a tény a városvezetés előtt, de ettől még nem látszanak az eredmények. Én állítani tudom azt, hogy a bicikliutak kiépítésének szándéka megvan. A jelenlegi elképzelések szerint a most felújított utakon valósulna ez meg. De egyelőre szakaszosan. Példaként fel tudom hozni a nemrég felújított Avram Iancu (Kossth Lajos) utcát, vagy az Eminescu (Petőfi) utcát. Ez természetesen még nem hálózatszerű bicikliútrendszer lenne, de a cél az, hogy a bicikliutak Máramarosszigeten egy hálózatot alkossanak. Az Eminescu utca szerencsés esetben egysávossá kellene váljon teljesen és akkor volna hely a bicikliútnak is, ami már a református templomtól vezetne el a Malomkertig. A törvény ugyanis előírja az úttest megfelelő széllességét ehhez. Mindez az autósok hátrányára lenne az igaz, de ha változást, fejlődést akarunk, akkor ezt mindenkinek tényként kell majd elfogadni. A bicikliutak kiépítését a város saját költségvetéséből is fedezni tudná, de erre vannak Uniós pályázati lehetőségek, amit a városvezetés sajnos nem tud kihasználni, mert nincs erre felkészülve. Azok akik a bicikliutakra várnak már nagyon rég, még hangsúlyosabban kéne ezt követeljék és folyamatosan. A civil szférának ebben nagy szerepe lehet.
Saját elképzelésem szerint én bicikliúttal kötném össze a városban az oktatási intézményeket és a fontosabb állami intézményeket is. Az embereket motiválni kell és rá kell nevelni őket arra, hogy éljenek a lehetőséggel és használják is a bicikliutakat. Ha ez a hálózatszerű bicikliútrendszer megvalósul, akkor már elmondható, hogy jó úton járunk.
Egy városfejlesztési stratégia, hogyan hatna a település építészeti arculatára. Itt nyilván nem csak az épített örökségre gondolunk. Össze lehet egyeztetni Máramarosszigeten a mai kor igényeit az épített örökség védelmével?
Minden stratégia tartalmaz speciális igényű célokat is. Nem lehetetlen persze az összehangolás, de ehhez aktualizálni kell az urbanisztikai terveket, elképzeléseket. Vagyis az általános városrendészeti terveket a területi tervekkel és koncepciókkal. Mindezt az érvényben lévő törvények és szabályok szigorú betartásával. Egy városfejlesztési stratégia nem áll a műemlékvédelem útjában ha jó az általános és mindent átfogó elgondolás. Nyilván egy műemlékileg védett terület mellé, mint amilyen egy történelmi városközpont, vagy bármilyen ehhez hasonló városrész, nem kell ipari területet odagondolni.
Térjünk ki kicsit a forgalomra. Máramarosszigetet sem a mai forgalmi teherviselés igényei szerint tervezték és fejlesztették annakidején. A város lakosainak tulajdonában álló autók számát figyelembe véve megállapítható, hogy már ez is megterheli a forgalmat és ha ehhez hozzátesszük azt, hogy más vidékek között tranzitszerepet is játszik a település, akkor forgalom szempontjából végkép megterhelt településről beszélünk, ami nagy valószínűséggel fokozódni fog. E tekintetben milyen megoldásokat lehetne alkalmazni egy földrajzilag is behatárolt város forgalmi terhének csökkentésére? Ugyanakkor feltételezem a főteret nem kerülik el a közeljövőben a felújítási/megújítási munkálatok. A főtéri forgalomra ez mennyire fog kihatni?
Kezdjem azzal, hogy a tranzitáló autókat, forgalmat ki kell mindenképp vezetni a központból. A megyei tanács dolgozik már a város terelőútjának megvalósításán. Május közepéig ki kell derüljön, hogy melyik cég fogja elvégezni a megvalósíthatósági tanulmányt, majd ezt követően kezdődhet a tervezés és kivitelezés. Rendkívül fontos, hogy ez az elkövetkező öt évben megvalósuljon. A Tiszát átkelő új híd is tervbe van, ami szintén jelentős lépés lenne. Mindez a nehézforgalom elterelése szempontjából és a tranzitforgalom szempontjából is. Ez nem csak lokális jelentőséggel bír, hanem regionális, országos jelentőséggel is.
Természetesen a régi városrészeken is át kell gondolni a forgalmat. A főtér egyik részét én sétányként képzelem el, a másik megmaradna a forgalom számára. A főtéren, vagy annak közelében pedig mindenképp biztosítani kéne a parkolást és ehhez kellenek az emeletes parkolóházak. Az emeletes parkolóházak lennének a legjobb megoldás a forgalom csökkentésére. Mentalitásváltással hozzájárulhatnánk a közszállítás használatának gyakoriságához, aminek szintén nagy jelentősége volna. Sajnos nagyon sokan vannak, akik egy rövid távot is autóval szeretnek megtenni. A rengeteg autó a szennyezést is fokozza persze, nem csak a forgalmat nehezíti.
Zárszóként hadd mondjuk ki őszintén: minden változásnak az emberek, lakosok fejében kell elkezdődnie. A gondolkodásmód megváltozása a legelső és legfontosabb lépés lenne minden tekintetben.
