Fekete mise – Román János Elemér

Valamikor a 80-as években egy román kolléganő megkért, hogy kísérjem el a pópához, mert ő fekete misét akar fizetni, hogy a kedvesét megcélzó hölgy haljon meg, vagy legalábbis betegedjen meg, hogy az illető férfi csakis az övé legyen.

Van egy olyan érzésem, hogy valamikor a 60-as-80-as években , valahol fenn Bukarestben , vagy csak Nagybányán szocialista fekete misére fizettek be, hogy szép lassan más erdélyi városokkal egyetemben szülővárosunk is sorvadjon el, de ha nem más veszítse el a régi polgári jellegét, magyar kultúrára utaló minden jegyét.

Nem tudom, hogy a kolléganőm vetélytársnője végül is megbetegedett-e, de egy biztos, a Bukarestben megrendelt fekete mise megfogant.

Most már kevesen vagyunk, akik még emlékeznek, hogy nézett ki Máramarossziget a 60-as években. De vegyük sorra, mi is történt felső utasításra és a nem szigeti születésű városvezetők „áldásos „ tevékenysége nyomán.

Először is eltüntették a zsidó közösség épületeit. Lebontottak három zsinagógát, a hajdert, aztán  teljesen eltüntették a zsidó utcát, ahol régen a zsidó kereskedők boltjai voltak

 A Fő-téről eltűnt a Mária szobor, helyébe került egy szovjet emlékmű. A Fő-téri boltokat mind átalakították, hogy még véletlenül se emlékeztessenek a régi tulajdonosokra, így tűntek el a békebeli cukrászdák a bútorzatukkal együtt.

Elsősorban a Fő-téri polgári miliő megszüntetését célba véve, az összes államosított emeletes házba cigányokat és úgymond rászoruló családokat költöztettek, akik rövid időn belül tönkretették a belső berendezést, szép lassan eltűntek a belső udvarok és gangok kovácsoltvas tárgyai.

Az egyik polgári ház emeletén kirakatot rendeztek be vagy ki, ami az egész utcát elcsúfítja. Leaszfaltozták az egész Fő-teret, hogy nehogy véletlenül megőrizze a régi város hangulatát, persze első következmény azt lett, hogy minden fontosabb utca teke lett kátyúval , leginkább az Állomás utca (volt Lónyay út).

Aztán köszönhetően az iparosításnak , fejlődésnek indult a város a faipari kombinát létesítésével. Ami azt jelentette, hogy hirtelen megváltozott a nemzetiségi összetétel, és szabad utat engedett a regáti betelepülőknek. Nyilván lakás is kellett , a megoldás, a kerteket építették be, és máris eltűnt a kertváros jelleg.

Ezelőtt 15 évvel lebontották Sziget legrégibb lakóházát, az új ortodox katedrális szomszédságában, azzal az ürüggyel, hogy rontja az összképet. Ne is beszéljünk, hogy mit tudtak csinálni a patinás Vármegyeházából. (A város legnagyobb vizeldéjét )

De vannak még úgymond apróbb trükkök is, hogy megváltoztassák Sziget magyar polgári jellegét. A divatnak hódolva , aki csak tehette kicseréltette a régi fa ablakát úgynevezett termopánra, ami azzal járt, hogy a standard ablakok kerültek a régiek helyébe, természetesen az ablakokat körülvevő eklektikus stílusú díszítményeket leverték, pláne, hogy ha még szigetelték is a falakt. Tessék megnézni, hogy néz ki a volt Színház utcán (M.Viteazul a Rózsa utca (Gh.Doja), és a többi a Fő-térrel párhuzamos utca. A régi hangulatos, harmonikusan összeillő házak mind mediterrán színre vannak festve, ha még megmaradtak. A Doja utcában  sok régi házat lebontottak, a kertekbe irodaházakat, rendelőket építettek.  Aki először jár Szigeten , meg merne esküdni, hogy ez sohasem volt magyar város.

Persze a nagymise hatására megszületett atombomba nélkül a város Hirosimája az „Új főtér”. Az eltervezett „Tapstér” helyett, most egy olyan városkép fogad, amilyet még kitalálni se lehetett volna. Egymás hegyén hátán benzinkút, befejezetlen és új templomok, nagyáruházak, félig lebontott lakóházak, kisboltok, bódék, és mindenütt kátyú és KOSZ.

Mindez úgy jutott e szembe, hogy láttam a szigeti honlapon, hogy az ortodox püspökség által birtokolt Kultúrpalota sem kerülte el a „jótékony” beavatkozást, azzal, hogy eltüntettek egy pénzben ki nem fejezhető kovácsoltvas díszrácsot. Most már csak egy kérdést lehet feltenni, találnak még valamit amit tönkre lehet tenni, vagy el lehet tüntetni.

Végezetül csak arra gondolok, hogy most az ortodox mennyországból milyen elégedetten néz le Ceausescu , és húzza széles mosolyra a száját.