Online konferencia keretében ünnepelte szombaton a magyar szórvány napját az RMDSZ
Az aktuális járványügyi helyzetre való tekintettel, online konferencia keretében ünnepelte a magyar szórvány napját az RMDSZ. Az eseménynek eredetileg Nagybánya adott volna 2021-ben otthont. A konferencia fő témája az oktatás volt.
Kelemen Hunor köszöntő beszédében elmondta, hogy “a magyar szórvány napja egyaránt lehetőséget ad a számadásra, de ugyanakkor a tervezésnek is az időszaka.”
A szövetségi elnök többek között kitért az idén lezajlott tisztújításokra is, melyek közül kiemelte a Máramaros megyeit. A Történelmi Máramaros és a Nagybánya szervezetek összehangolásáról elismerően nyilatkozott. Máramarosban “fölismerték, hogy együtt, egymást támogatva könnyebben tudnak boldogulni. Ez elsősorban az ő érdemük. Kitartással, bátorsággal, elkötelezettséggel a helyes utat választották. Ezek a lépések a következő években meghozzák majd a maguk eredményét” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ által szervezett online szórványkonferenciáján, Pintér Zsolt megyei elnök is felszólalt.
Kiemelte, hogy az idén tavasszal zajlott tisztújítások eredményeképpen megalakult szervezetek rövid időn belül eredményeket tudtak fölmutatni főleg Nagybányán és Máramarosszigeten.
Pintér továbbá megköszönte Kovászna és Hargita megyék tanácselnökeinek a székely-szórvány együttműködés keretében kapott támogatást.
Az konferencián lévén, hogy kiemelt témaként kezeléték az oktatást. Az oktatásügyi szakpolitikusok közül jelen volt Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár, valamint Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyért felelős ügyvezető alelnöke is.
Kelemen Hunor elmondta, hogy az oktatás “fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen ahol jó magyar iskolák, jó kollégiumi rendszer működik, ott a család mellett ezek az identitás megőrzésének a fő pillérei. A szórványiskoláknak nagy segítséget jelent a magyar kormány által biztosított Délutáni Oktatási Program, amely évről évre új helyszínekkel bővül. Túl az anyanyelvi oktatáson viszont a versenyképességre is törekedni kell, és ez most a legnagyobb kihívás.” Ez utóbbi állítást megerősítette Kallós Zoltán államtitkár is, aki hozzászólásában elmondta, hogy manapság a szülők a versenyképességet és a minőséget is nagyon megnézik, mivel ez egyre mérvadóbb a magyar iskolaválasztás időszakában. Hangsúlyozta, hogy a jövőben erre mindenkinek figyelni kell.
Kelemen Hunor elmondta, hogy a most körvonalazódó nagykoalíciós tárgyalásokon a szövetség hangsúlyozta, hogy a tavaly decemberben elfogadott kormányprogram oktatásra vonatkozó részei meg kell maradjanak. “Az anyanyelvi oktatás számunkra nem lehet alku tárgya, azt minden törvényes eszközzel biztosítani fogjuk” – nyilatkozta az elnök.
Pintér Zsolt megyei elnök a közelmúltban megalakult Megyei Oktatási Egyeztető Tanácsról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy a konzultatív testületnek fontos célkitűzése a következő időszakban a beiskolázási kampány elindítása és egy szülői bizottság létrehozása, amely érdemben segítené a szervezet és a pedagógusok munkáját.
Pintér Zsolt fontosnak tartja egy megyei oktatási stratégia kidolgozását, amelynek célja a minőségi, versenyképes magyar oktatás biztosítása lenne. A megyei elnök kiemelte a szamosardói Kós Károly Általános Iskola teljesítményét és Nagy Annamária volt igazgató érdemeit, valamint a borsabányai fakultatív magyar oktatásban rejlő potenciált.
A konferencia résztvevői többek között a jövő évben zajló népszámlálásra is kitértek. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélte: a népszámlálásnak a kisebbségek szempontjából van a legnagyobb jelentősége, és elengedhetetlenül fontos, hogy a magyarság romániai lélekszáma ne essen egymillió alá a hivatalos statisztikában. Arra buzdított, hogy minél többen már az első, online, önkitöltős szakaszban vegyenek részt a népszámláláson.
Székely István az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy fogalmazzák újra az erdélyi magyar társadalmat az interneten, mondván, hogy a járvány miatt felértékelődött online tér a járvány elmúltával is a közösségépítés fontos eszköze és lehetősége marad. Az internet lehetőséget teremt arra, hogy a szórványban számbeli kisebbségben élők nagyobb közösségeket alakítsanak ki, amelyekbe a településeikről elszármazottakat is bevonják.
