Rendhagyó módon ünnepeltek március 15-én a történelmi Máramarosban
Járványügyi helyzetre való tekintettel rendhagyó módon ugyan, de ünnepelt a történelmi Máramaros magyarsága is. Az ünnepségsorozat Hosszúmezőn vette kezdetét és Máramarosszigeten ért véget. Az ünnepi eseménysornak vendége volt Grezsa Csaba konzul, valamint Horváth Anna, az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetének jelenlegi elnöke is.
Hosszúmezőn megszokott módon a református templomban gyűltek össze az ünnepelni vágyók, ahol nagytiszteletű Gavallér Lajos nyugalmazott lelkipásztor szolgálatával zajlott a megemlékező istentisztelet. Ennek végeztével R. Fekete Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Grezsa Csaba konzulnak, aki Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta.
Ezt követően a hosszúmezői cserkészcsapat ünnepi műsora lett bemutatva, amit a hosszúmezői általános iskola diákjainak műsora követett. Az istentisztelet alkalmával szolgálatot tevő Gavallér Lajos lelkipásztor tollából származó és a hosszúmezői forradalmi eseményeket és személyiségeket ismertető könyv is tertékre került, aminek bemutatását és méltatását Dembrovszki Károly igazgató vállalta. Az istenházában zajló eseménysort követően, a hosszúmezői szabadságharcosok emlékműveinek megkoszorúzása következett, amit a helyi református dalárda nótacsokra is fémjelzett.
Máramarosszigeten szintén a református templomban folytatódott az ünnepi eseménysor, a járvány miatt a megszokott módtól kicsit eltérően. A hálaadó istentisztelet alkalmával Lovász István lelkipásztor hirdetett igét, majd köszöntötte az egybegyűlteket. Orosz Krisztofer Levente az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetének ügyvezető elnöke a szervezők nevében köszöntötte az egybegyűlteket és helyt adott az ünnepi szónoklatok elhangzásának.
Ez alkalomból Grezsa Csaba Magyarország kolozsvári konzulja szintén Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi köszöntőjét tolmácsolta, amit Vasile Moldovan máramarosszigeti polgármester ünnepi beszéde követett. Moldovan köszöntőjében jókívánságait tolmácsolta a máramarosszigeti magyarságnak, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a városban élő nemzetiségek békében élnek egymással, nemzetiségek, melyek valamennyien hozzájárultak a municípium fejlődéséhez. „Egybeköt minket az, hogy jó napottal köszönhetünk egymásnak, románul, vagy magyarul. A tisztelet, értékelés és szolidaritás jele ez, egyben az európai elvek megerősítésé is” – fogalmazott Moldovan.
A város polgármesterének köszöntőjét, Horváth Anna ünnepi beszéde követte. Beszédében kiemelte, hogy „március 15-e az elmúlt 173 évben sokféle helyzetben emlékeztetett bennünket arra, hogy a szabadság nem egy status quo-t (egy magától fennálló állapot), amelyet örökül kaptunk, vagy amelyet utódainknak tovább adhatunk, hanem egy olyan cél, amelyért minden egyes generáció meg kell tanuljon küzdeni, cselekedni – méltósággal és optimizmussal, szolgálatként végzett munkával – legyőzve a hitetlenkedést, kicsinyességet, a kétkedést, a belső villongásokat, ahogyan 173 évvel ezelőtt a márciusi ifjak tették.
Az elmúlt 100 esztendő alatt, számunkra – erdélyi magyarok számára – a szabadságért való harc legfőképp a megmaradásunkról szólt, az identitásunkhoz, kultúránkhoz való ragaszkodásunk elfogadtatásáról.”
Fogalmazott Horváth Anna
Beszédének egyik súlypontja Márton Áron püspök állításán alapszik. Őt idézve fogalmazott, úgy, hogy “a kiábrándult, meggyötört közösség, a szokott szónoklatok öblös hangjaira már nem indul meg, hogy a márciusi esküt önfeledten harsogja, hanem az APOSTOLOKAT várja, akik nem dicsőséget keresnek, hanem munkát vállalnak, nem a közösségből élni, hanem érette dolgozni akarnak.”
A szónoklatok elhangzása után szintén könyvbemutatóval folytatódott az esemény, mely alkalommal ismét Gavallér Lajos nyugalmazott tiszteletes könyvét sikerült a nagyközönség elé tárni. A “Máramarossziget az 1848-1849-es szabadságharcban” című könyvet és szerzőjét ez alkalommal Orosz Krisztofer méltatta.
Az ünnepi eseménysor a Lenkey huszárok emlékplakettjének megkoszorúzásával, valamint a nemzeti ima eléneklésével zárult.
