Boldog az a templomba járó, akit Isten ébernek talál

Nagyböjt negyedik vasárnapjával, a Laetare, vagyis öröm vasárnappal zárult a Máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánia nagyböjti triduuma, melynek szónoka Ft. Tóth Attila-Levente margittai plébános volt.

Szent János evangéliuma Jézus és Nikodémus beszélgetését tárja az örvendező hívek elé, amelyben Jézus a saját kereszthaláláról beszél, mikor a pusztában felemelt rézkígyóhoz hasonlította magát, melyet Mózes azért emelt fel, hogy aki rátekint megmeneküljön a haláltól (Szám 21,8b). Isten a végletekig szereti az embert, olyannyira, hogy még a kereszthalált is vállalta érte. A világosság a világba jött, de a világ nem fogadta be (vö. Jn 3,19). „Jézus arra hív a mai evangéliumban, hogy lássuk meg a világban a világosságot, lássuk meg a másik emberben az Istent, és halljuk is meg az Isten szavát, aki mai is úgy szereti az embert, mint annak idején. Istenben a szeretet változatlan.” – mutatott rá homíliájában a szónok.

A nagyböjti háromnapos lelkigyakorlat témája a három legáltalánosabb, legnagyobb és legrafináltabb kísértés volt: a hatalom, a birtoklás és a dicsőség utáni vágy. A triduum folyamán Ft. Tóth Attila szembesítette a résztvevőket az emberi élet rejtett csapdáival, befejező prédikációjában pedig az Isteni üzenet meghallásának fontosságára hívta fel a figyelmet, amikor így fogalmazott:

„A szentmise első része arra hív bennünket, hogy üljünk le és hallgassunk, figyeljünk, hogy mit üzent nekünk Isten, aki szólni akar hozzánk a Szentíráson, a prédikáción keresztül. Melyikünk indult el úgy, hogy Istenem, ma hozzád jövök, mit akarsz számomra üzenni? Melyikünk akarja az Isten üzenetét meghallani? Mert az az egyetlen lényeges kérdés, hogy szólt-e ma hozzám az Isten, és ha igen, akkor meghallottam-e? Nem csak a fülemmel, hanem a szívemmel is. Mindannyiunknak a törekvése kell, hogy legyen, hogy Isten nekünk szóló mondatát meghalljuk.”

Az Isteni szó feltámaszt, és új életet ad, csak oda kell figyelni rá. „Mert boldog az a szolga, akit az Ura ébren talál (vö. Lk 12,37), de boldog az a templomba járó, akit Isten ébernek talál.”

A szentmise végén Ft. Reszler Mihály köszönetet mondott, hogy a triduum szónoka a három nap alatt elvezette a máramarosszigeti híveket a kísértések útján és a záró elmélkedésben rámutatott arra a Krisztusi világosságra, amelyben minden ember megtalálhatja igazi értékeit. „Atya, köszönjük szépen, és kívánunk neked nagyon sok kegyelmet és Isten áldását kérjük egész életedre, hogy azt az örömet, amely szívedben van, hordozd és adjad tovább másoknak is.” – hangzott az ünnepi áldás előtt a főesperes-plébános jókívánsága.