Legyen úgy, ahogyan én akarom, legyen úgy, ahogyan én szeretném! Én szeretnék irányítani!

Nagyböjti Triduumot kezdtek a Máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánián, melynek szónoka Ft. Tóth Attila-Levente, margittai plébános, aki háromnapos lelkigyakorlatát Jézus pusztai megkísértésének történetére építi.

Az esti szentmisék homíliájában a hallgatóság szembesülhet vele, hogy az Úr Jézus, földi élete során, ugyanazokat a kísértéseket élte át, amelyekkel a hétköznap emberének nap, mint nap meg kell küzdenie. Ezek pedig a legáltalánosabb, legrafináltabb és legalattomosabb kísértések; olyanok, amelyekből a legnagyobb bűnök és visszaélések származhatnak, miközben a Sátán próbál meggyőzni róla, hogy ezek nem is bűnök, ráadásul a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenkit érinthet. A három bűn pedig nem más, mint a hatalom, a birtoklás és a dicsőség keresése.

Az első elmélkedésének központi témája a hatalom kísértése volt. Ft. Tóth Attila emlékeztetett, hogy az Evangéliumok szerint Jézus negyven napos pusztai böjtölése során a Sátán úgy kísértette meg az Urat, hogy azt kérte tőle, változtassa kenyérré a köveket. De Jézus nem tette meg, inkább azt mondta: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról származik” (Mt 4,4). Pedig megtehette volna, neki, mint Isten Fiának hatalmában állt volna.

A hatalom gyakorlása legjobban az ember irányítási vágyában fejeződik ki. Megfigyelhető, hogy már a kisgyermekek között is vannak akaratosabbak és engedékenyebbek, akik lemondva saját akaratukról engedik, hogy mások irányítsák őket.

Különösen nagy kísértést élhetnek át a szülők, amikor gyermekeiknek próbálnak utat mutatni hivatásuk választásával kapcsolatban, és nem veszik észre, hogy végül már nem Isten irányít, nem az Ő elképzelése alapján terelgetik gyermekeiket, hanem saját beteljesületlen vágyaikat szeretnék rákényszeríteni utódaikra. Fontos tudatosítani, hogy a gyermek nem a házaspár teremtménye, hanem a Mennyei Atya ajándéka a szülők számára.

Vajon hányan nyugtatják azzal a lelkiismeretüket, hogy „én csak jót akartam, én csak segíteni akartam” és észre sem veszik, hogy máris a Sátán, az élet ellenségének csapdájába estek, melynek következtében manapság oly gyakran romlanak meg szülő-gyermek kapcsolatok.

A házastársak esetében is gyakran előfordul, hogy egymást a saját képükre akarják formálni, alakítani. Holott ki az, aki valójában a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert? – „Ne játszd el az Istent a házastársaddal szemben sem! És ezt tesszük a munkatársainkkal, a barátainkkal, a papjainkkal. Én irányítok. Nem az a baj, hogy vannak álmaid, vannak elképzeléseid, csak ne legyen ebből az, hogy te Istent játszol. Ne legyen az, hogy te akarod őt átalakítani a te képedre és hasonlatosságodra. Mert mit mondasz? „Legyen meg a te akaratod, amint mennyben, úgy a földön is.”Tényleg így gondolod, vagy csak a száddal mondod?” – mutatott rá a szónok. – „Nem inkább: legyen meg az én akaratom, a mennyben és a földön is?!”

És ugyanez a helyzet a mindennapi eseményekkel, a különböző érzésekkel; még az erényekben való gazdagodással is. A kérdés nem úgy szól, hogy „mit akar az én Mennyei Atyám”, hanem hogy „mit akarok én…”. És itt a kísértő.

Az érzelmek sokat elárulnak: „Amikor nem úgy van, ahogy mi akarjuk, elkezdünk erőszakoskodni, bűnbakokat keresni, harcolni, érzelmileg a másikat zsarolni… Ezek a tünetek, hogy mi most csapdában vagyunk. Persze, szabad tanácsot adni, véleményt nyilvánítani. A baj ott kezdődik, amikor erőszakosan ráerőltetjük akaratunkat a körülöttünk élőkre. A másik ember kritizálásával, a másik ember feletti dühöngésünkkel a mi Mennyei Atyánkat kritizáljuk. Mert Ő vágyott ránk, Ő alkotott minket; olyannak, amilyenek mi vagyunk. Amikor így bélyegezzük meg a másikat, akkor lényegében Istent kritizáljuk.” – hangsúlyozta Ft. Tóth Attila.

Bár a Szentírás keveset ír a Jézus nyilvános működése előtti időkről, köztudott, hogy az Úr Jézus harminc éves kora előtt nem gyakorolta a hatalmát. Isten Fia lévén hány beteget gyógyíthatott volna meg? Hány halottat támaszthatott volna föl? De Ő nem élt hatalmával, csak az utolsó három évben, akkor, amikor a Mennyei Atya akarta. Máskor hiába provokálták: „Tegyél csodát és hiszünk neked” (vö. Lk 11,16). A szónok szerint sokszor a ma embere is ezt teszi Istennel, amikor a saját akaratát akarja ráerőltetni; „bizonyítsd be… mutasd meg… gyógyíts meg…” A bal lator így szólt Jézushoz: „Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!” (Mt 15,32) De Jézus nem tesz semmit. Ő teljesen az Atya akaratára hagyatkozott, amikor azt mondta: Legyen meg a te akaratod!

Első lépés annak a felismerése, hogy „nem én irányítok”. A gyógyulás kulcsszavai pedig az engedelmesség és az alkalmazkodás. Az engedelmesség, mint evangéliumi tanács, és az alkalmazkodás, akár már a legapróbb dolgokban is.

„Ne ijedjünk meg kedves testvérek! Mindannyian átmentünk és átmegyünk ezeken a kísértéseken. Nézzék meg a holnap napjukat. Hol van az, ahol engedem, hogy az Isten irányítson, és hol van az, ahol azt mondom, vagy csupán a tetteimmel azt sugallom: Na az legyen, amit én akarok, amit én szeretnék. Vagy az, hogy Istenem mutasd meg, mit akarsz te, merre vezetsz te engem?” – zárta le első elmélkedését Ft. Tóth Attila.