Adó hátán adó

Romániában az adókkal takarózunk, az a reggelink, azt nézzük a moziban, és üdülni is adójegyekkel járunk – mondhatnánk iróniától nem mentesen. De mégis, hol látszik ennek a pozitív hatása az országunkban? Romániában a munkából származó jövedelmet terhelő adók, illetve különböző járulékok a bruttó fizetésünk 32,5 százalékát képezik. Ide tartozik az egészségügyi adó, munkanélküliségi járulék, nyugdíjjárulék és a jövedelemadó. Mindezek mellett a munkáltatótól is levonják ugyanezeket az adókat, illetékeket. Sok ember úgy dönt ezek után, hogy elmegy külföldre, vagy esetleg itthon dolgozik „feketén”.
A munkáltató örül, hogy nem kell adót fizessen, a munkavállaló pedig annak, hogy több pénzt vihet haza a családjának, mint a kedves szomszédja, aki hivatalosan dolgozik. De itt jönnek is a problémák. Országunkban aki nem fizeti például az egészségügyi biztosítást, az inkább soha ne legyen beteg, vagy tudatosítsa, hogy jó mélyre kell majd a zsebébe nyúlnia, ha orvosi vizsgálatokat szeretne végeztetni. Rövid távon jó megoldásnak tűnhet munkaszerződés nélkül dolgozni, de a munkavállaló teljesen kiszolgáltatottá válik. A szomszédos országok ezt a problémát másképpen kezelik. Vegyünk egy európai példát. Ausztriában többsávos adórendszer van, míg nálunk egységes a jövedelemadó (16%), függetlenül a megkeresett összegtől. Ausztriában 11 000 euró éves jövedelem alatt nem kell adót fizetni.

A további adókulcsok 25%, 35%, 42%, 48%. Abban az esetben pedig, ha valakinek az éves jövedelme nagyobb, mint 90 000 euró, 55% jövedelemadót köteles befizetni. Érdekes tény, hogy az osztrák állampolgárok igazságosnak tartják ezt a fajta adókulcsrendszert, nem háborognak azért, hogy a gazdagabb réteget adóztatják jobban. A különböző juttatásokat is megadózzák, habár a józan paraszti ész azt diktálná, ha már valamit az érdemeinkért kapunk, azt ne adózzák meg. Azontúl, hogy a jövedelmünket jól megadózzák, a tulajdonunkban lévő javakra is évente adót fizetünk. Aki kifizette már idén személygépkocsija adóját, szerencsésnek érezheti magát, mert az állam felajánl egy 10%-os kedvezményt.
Az ingatlanadó befizetésére és a fent említett adókedvezmény elnyerésére van még lehetőség, hiszen az állam meghosszabbította a befizetési időszakot június 30-ig, a bonyolult ügyek rendezése miatt. Összességében láthatjuk, hogy hazánkban egyelőre nem kézzelfogható a pozitív hatás adók terén, még akkor sem, ha megoldásként adófelhalmozáshoz nyúl az állam. Véleményem szerint az adószabályok szerkezete számít, ami alatt azt értem, hogy nem mindegy, hogy kiktől szedik be az adót, és milyen mennyiségben, valamint, hogy milyen formában osztják vissza azt.
Orbán-Kalamár Szilveszter