A máramarosszigeti Római Katolikus Egyházközség és a Simonchicz Incze Kulturális Egyesület közleménye

Folyó év április 24-én, vasárnap aláírásgyűjtést kezdeményeztünk Máramarosszigeten, hogy Hollósy Simonról utcát, az egykori Szűz Mária szobrának pedig hasonmását állítsák újra fel a város főterén. A Mária szobor felállításával kapcsolatosan, egyszerű értelmezési kérdések miatt, félreértések is keletkeztek. A további félreértések elkerülése végett, úgy döntöttünk, hogy hivatalosan is állást foglalunk szándékunkat illetőleg.

Egykoron a város főterén álló Szűz Mária szobrot 1776-ban állították fel. Akkor Máramarosban fejlődésnek indult a bányászat. Mivel a megyében számos ok miatt hiányt szenvedtek bányász mesterekben, az akkori legfelsőbb vezetés, idegen földről telepített bányászokat, akikkel együtt érkeztek hivatalnokok is. Az ide telepített népesség köztük a bányakincstár alkalmazottai is római katolikus vallásúak voltak. A korabeli kincstárigazgató Szigeten Rudnyánszky Farkas volt. Az ő irányításával sikerült többnyire a kincstár pénzén, a kincstár igazgatósággal (ebben az épületben van ma az ukrán líceum) szemben, Szűz Máriának szobrot állítani.

A történelmi dokumentumok két okot is felsorolnak: az egyik kimondottan a megyébe betelepülő és római katolikus hívők buzgóságát és az ő tiszteletüket látja a szobor felállításában, a másik ok pedig a Szűz Máriától remélt, korabeli pestisjárványoktól való oltalom. Az idők folyamán a szobornak változtatták a helyét. Legutóbb, amikor a második világháború végén az orosz hadsereg bevonult Szigetre, a római katolikus templom előtt állt, a mai szovjet emlékmű helyén. Orosz katonák kötelet kötöttek rá és földig rombolták. A hagyomány szerint a szobor felső részét egy idős bácsi mentette ki az Iza folyóból. Ez a megmentett felső rész van most a római katolikus temetőben, nagyon rossz állapotban. Két keze letörött, több helyen a minőségi munkán cementes, vagy gipszes vakolattal próbálták hozzá nem értő személyek a károsodásokat helyre állítani, mind e mellett giccsesen is lefestették. Ezen információkat Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész is megerősítette számunkra.

Ebből kifolyólag csak egy lehetőség maradt, a régi szoborról készült fényképek alapján, rekonstruálni a művet (amit hasonmásnak nevezünk) és ezt újra elhelyezni a város főterén. A régi szobor visszaállítása, tehát a rekonstruált és ezzel az eredeti műnek a teljes hasonmását akarja jelenteni, mivel az eredetileg elkészített szobor sajnos szinte száz százalékosan megsemmisült.

Ezzel célunk hitéletünkből kifolyólag Szűz Máriát tisztelni, a vidéken élő nemzetek közötti békét elősegíteni és vallási, valamint kulturális örökségünket megőrizni és ápolni Máramarosszigeten. 

Nemes célunk sikeres megvalósításában reménykedve, várjuk mindenki támogatását.   

Ft. Reszler Mihály                                                                            Orosz Krisztofer Levente