Keresés

Közélet

Ölbeli játékok, népi mondókák a szigeti baba-mama klubban

Egy évvel ezelőtt hiánypótló foglalkozásként indult Máramarosszigeten az a baba-mama klub, amely az óvodát megelőző időszakban segíti a gyerekek fejlődését. A tevékenység alapköveként az ősi magyar mondókák, ölbeli játékok szolgálnak. A hetente zajló foglalkozásra az elmúlt egy évben összesen húsz anya, esetenként nagymama vitte el gyermekét, unokáját. Az ingyenes mondókázós alkalmakat egy önkéntes édesanya tölti meg tartalommal, a helyszínt pedig a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezetének helyi kirendeltsége biztosítja.

Egyéni kezdeményezésnek köszönhető, hogy Máramarosszigeten is felelevenednek azok a magyar népi ihletésű dalok és mondókák, amelyeket alig egy évszázada a Történelmi Máramarosban is ismerhetett minden gyerekszáj. „A mondókázás ma már divatosnak is mondható. A  nyugati országokban is előszeretettel járnak az óvodát megelőző foglalkozásokra. Magyarországon már nagyon jó szakirodalma van ennek a tevékenységnek, de Erdély sok városában is egyre népszerűbbek a mondókázások” – osztotta meg lapunkkal Kirsch Emese, a szigeti baba-mama klub megalapítója.

A székelyföldi származású ötletgazda gyermeke születése után tapasztalta meg, hogy egy játszótéri sétán kívül nincs más alkalom vagy egy foglalkozás, ahol anya az anyával, baba a babával találkozhatna, és a napi rutint félretéve új tartalmakkal tölthetné meg a mindennapjait. Az pedig, hogy a magyar anyák találkozzanak és megismerhessék egymást, külön kihívást jelentett számára. „A szórványban élő magyarok beolvadása különösen szembetűnő annak, aki teljesen magyar környezetből csöppen bele ebbe a világba. Gyakorló anyaként ez volt a legkézenfekvőbb, hogy egy baba-mama klub legyen az a hely, ahol átadhatom otthonról hozott élményeimet, és persze azokat a mondókákat, dalokat, amelyeket kifejezetten erre a foglalkozásra gyűjtöttem és tanultam, hogy minden egyes találkozásunk a gyerekek fejlődését tekintve is hasznos legyen” – részletezte Emese.

Az ölbeli játékok kiemelt helyet foglalnak el a beszéd- és mozgásfejlődésben, segítik a ritmusérzék kialakulását és nem utolsósorban a közösségbe való beilleszkedést, amely megkönnyítheti az óvodába járás kezdetét is. Vannak, akik a kezdetek óta járnak a szigeti baba-mama klub foglalkozásaira. Éva, kétgyemekes anyaként azt mondja, sajnálja, hogy első gyemeke születésekor nem volt hasonló tevékenység. „Először kíváncsiságból mentem a klubba, de már pár alkalom után mindketten megszerettük, és már nagyon hiányzik, ha valami miatt ki kell hagynunk egy-egy alkalmat. Sok új mondókát tanultam, így színesebb lett az otthoni játékok halmaza is.

Azt látom, hogy fejleszt érzelmi, értelmi és motorikus szinten is. Anyaként pedig, ha nem vagy abban a szerencsés helyzetben, hogy a közelben vannak a nagyszülők, akkor a klubban hasonló korú gyermekek anyukáival oszthatod meg tapasztalataidat, kereshetsz választ a kérdéseidre” – mesélte Éva. A gyereknevelési szabadság is telhet aktívan, nem kell kiszakadnia az anyának a társadalomból. Vannak helyek ugyan, ahová pici gyerekkel nem mehet az ember, ezt is igyekszik kárpótolni a szigeti baba-mama klub. A találkozások lehetőségének Tímea is örül. Szintén kétgyermekes anyaként azt mondja, érezhető a különbség a nagyobbik és a kisebbik lányával otthon eltöltött időszakok között. „Elsősorban azért járunk a foglalkozásokra, mert szeretjük. A  gyermek fejlődése szempontjából az a legfontosabb, hogy megtanul szocializálódni, emellett pedig nagyon jól fejlődik a beszédkészsége, a különböző játékokkal jobb a koordinációja és az egyensúlyérzéke. Minden szempontból csak jót hozott a klubozás az életünkbe” – részletezte Tímea.

Akadnak, akik csak néhány hónapig járhattak a foglalkozásokra, mivel kinőtték azt. Az anyáknak dolgozniuk kell a gyereknevelési szabadság lejártával, a gyerekre pedig vár az óvoda. „Remélem, hogy egy életre magukkal visznek, anyák és gyermekek, azokból a mondókákból, amelyeket a klubban tanulunk. Az elmúlt egy évben – összeszámoltam – több mint százötven mondókát és dalt tanultunk. Ezek közül biztosan akad néhány kedvenc, ami minden helyzetben okot ad a vidám pillanatoknak az egész családban” – folytatta Emese. Hozzátette, bár végig baba-mama foglalkozásról beszéltünk, a hazavitt mondókák a nagyobb testvéreknek és az apáknak is szólnak, hiszen az otthoni közös játék alapjául is szolgálhatnak. Családalapításkor az esetek többségében az a bevett szokás, hogy az anya megy gyereknevelési szabadságra, így ő viszi mondókázni a gyermeket, de fontos tudni, hogy a szigeti baba-mama klub egyáltalán nem zárkózik el attól sem, hogy az apák is járjanak foglalkozásokra a babával, mint ahogy az is teljesen természetes, hogyha a nagymamák vagy nagypapák akarnak ilyen jellegű tevékenységre járni az unokával.

A baba-mama klub sikerét Emese abban látja, hogy minél többen megismerik a nagyanyáink ajkán született dalokat és mondókákat. „Volt már rá példa, hogy megkérdezték tőlem, ha nem kapok érte pénzt, ugyan miért olyan fontos nekem ez a klub? Honnan ez a kitartás, még akkor is, ha esetenként csak ketten, hárman vagyunk? Igazából ezen sosem gondolkodtam, mert ez a klub míg kezdetben nagy kihívás volt, ma már az életformám. Olyan, mint például a szabadidőnkben végzett sport vagy egyéb hobbi, igaz, hogy anyaként nem mindig van ezekre lehetőség, hacsak nincs egy kis plusz segítség a családban. A mondókázás viszont évszaktól, napszaktól és kortól függetlenül is kiváló kedélyállapot-javító és nem utolsósorban egy olyan kincs, amit ha megfelelően ápolunk, senki nem vehet el tőlünk” – összegzett Emese.

Megosztás

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *